HTML, WordPress vagy Next.js: mi a különbség a weboldalak között?

Amikor egy cégvezető weboldalt kér, ritkán kérdezi meg, milyen technológiával készüljön. Pedig ez dönti el, ki tudja majd frissíteni, mennyibe kerül a karbantartás, és mennyire lesz biztonságos. Én mindhárom úton készítettem és ma is üzemeltetek oldalakat, ezért a saját példáimon mutatom meg a különbséget.

Kézzel írt HTML: egyszerű, gyors, biztonságos

A legrégebbi és legegyszerűbb megoldás: az oldal néhány fájlból áll, amelyeket a böngésző közvetlenül megjelenít. Nincs mögötte adatbázis, nincs bejelentkezés, nincsenek bővítmények. Ettől nagyon gyors, olcsón tárolható, és kevés rajta a támadási felület.

A hátránya, hogy a szöveget nem egy kényelmes felületen kell átírni, hanem a fájlokban. Ezért akkor jó választás, ha az oldal ritkán változik: bemutatkozás, szolgáltatások, elérhetőség. Ilyen a mosonmagyaróvári ügyvédi iroda háromnyelvű oldala, amit így készítettem: magyarul, angolul és németül is olvasható, és nincs rajta semmi, amit hetente frissíteni kellene.

WordPress: a cég maga is szerkesztheti

A WordPress egy tartalomkezelő rendszer. Van egy belső felülete, ahol bejelentkezés után bárki a cégnél új hírt írhat, képet cserélhet vagy árat módosíthat, programozás nélkül. Bővítményekkel szinte bármi hozzáadható: webáruház, foglalás, hírlevél, több nyelv.

Ennek ára van: a rendszert és a bővítményeket rendszeresen frissíteni kell, különben biztonsági kockázat lesz belőlük. Egy elhanyagolt, évek óta nem frissített WordPress-oldal a leggyakoribb gond, amit a környékbeli cégeknél látok. Sok bővítménytől az oldal lassulhat is.

Saját WordPress-oldalaim jól mutatják a skálát. A kinva.hu egy kész sablonra (Divi) épülő magazin és webáruház (WooCommerce). Az artakademia.hu online kurzusrendszert futtat, tagsággal. A kinvafestmeny.hu-n pedig egyéni kódolású téma és saját fejlesztésű bővítmények vannak: ott a WordPress kényelmét megtartottam, de a megjelenést és a működést magam írtam.

Next.js: egyedi webalkalmazás

A Next.js egy modern webes keretrendszer, amelyben az oldal egy programként készül. Nincs kész szerkesztőfelület, mindent a feladathoz igazítva kell megírni. Cserébe bármi megvalósítható: felhasználói fiókok, fizetés, számlázás, interaktív eszközök, egy egész tanulási platform. Jellemzően egy erre szakosodott tárhelyen fut (például Vercel), az adatok pedig egy külön adatbázisban vannak (például Supabase).

Ilyen a learn.kinva.hu, a saját tanulási platformom, és ilyen ez az oldal is, amit most olvas. A hátránya, hogy a módosításhoz fejlesztői munka kell. Ma ezt egy AI-asszisztens sokat gyorsítja, de a végén valakinek értenie kell hozzá.

Röviden összevetve

• Kézzel írt HTML: egyoldalas vagy kis bemutatkozó oldalhoz, ritka változással. Gyors, olcsó, kevés karbantartás. Szerkesztéshez segítség kell.
• WordPress: ha a cég maga akarja frissíteni a tartalmat, vagy webáruház, foglalás, blog kell. Kényelmes, de rendszeres frissítést igényel.
• WordPress egyéni témával és bővítménnyel: ha a kész sablonok nem elegendők, de a szerkesztőfelület kell. Több munka, cserébe pontosan azt tudja, amit kell.
• Next.js: ha egyedi működés kell, fiókokkal, fizetéssel, adatbázissal. A legrugalmasabb, de fejlesztő kell hozzá.

Hogyan döntsön

Két kérdéssel érdemes kezdeni. Ki fogja frissíteni az oldalt, és milyen gyakran? És kell-e az oldalnak valamit csinálnia, például foglalást fogadni vagy fizetést kezelni, vagy elég, ha bemutatja a céget? Ha ritkán változik és csak bemutat, a kézzel írt oldal elég. Ha a cég maga írja a híreket vagy webáruházat működtet, WordPress. Ha egyedi működés kell, Next.js.

Nem a technológiából indulok ki, hanem abból, mit kell az oldalnak tudnia. Egy meglévő oldalnál sokszor nem csere kell, hanem rendbetétel: frissítés, mobil nézet, idegen nyelvű változat.